Vadvizes kalandok – Családi rafting Stájerországban
Ha a gyerekekkel vágnánk bele – és vágjunk bele – outdoor kalandokba, akkor tényleg nagyon sok lehetőség közül választhatunk, és legyen az bringázás vagy szurdoktúra, kenuzás vagy barlangászat, szeretni fogják. A vadvízi evezést (rafting) pedig egyenesen imádják majd, ez egészen biztos.
Szülőként az a legtermészetesebb, hogy alig várod, hogy megmutathasd gyerekednek az általad már látott természeti szépségeket. Ha már tud bringázni, jöhetnek a kisebb-nagyobb kerékpártúrák, ha megtanult síelni, már viszed is a kedvenc sípályádra.
Minden családi kirándulás nagyon sokat ad, gyereknek, szülőnek egyaránt. A szabadban együtt töltött idő, a közösen szerzett élmények pedig – túl azon, hogy van mit mesélni, van mire emlékezni – közelebb is hozza a generációkat. Az extrém programokra mindez halmozottan igaz.
Sokadik raftingtúrámra indultam, mégis legalább annyi izgalom volt bennem, mint az első alkalomra készülő gyerekeimben. Nem aggódtam, persze, hiszen akkor már 13, illetve 10 évesek voltak a srácok, bevállalósak, mégis fegyelmezettek.
Egyébként is az a tapasztalat, hogy az otthon esetleg szertelen kicsik is pontosan követik a túravezetők utasításait, sok szülő igencsak meglepődik, teljesen új oldalát ismerve meg a gyerekének. Mindenkinek csak ajánlani tudom, tényleg.
Aggódni pedig nincs miért, a túravezetők jól képzettek, maximális helyismerettel, tudják, hogy melyik folyószakasz milyen tudásszinten evezhető, és azt is gyorsan felmérik, hogy ki ülhet kétszemélyes trekbe, és ki a nyolcas raftba. Utóbbi igazából kilencfős, hiszen itt minden esetben egy guide a kormányos.
Debütálás a Salzán
Első vadvizes élményünkre készülődtünk tehát, a srácok érthető módon egy kis lámpalázzal, nyugtatgattam őket, hogy a Salza igazán szelíd folyó. Nyáron különösen barátságos, tavasszal, hóolvadáskor lehet egy-két fokozattal erősebb néhol… A ki- és beszállóhelyet a vízállás (és a csapat összetétele) alapján határozzák meg, és a biztonság még az adrenalinnál is fontosabb tényező.
A helyszín Palfau, azt gondolom, mindenkinek, aki Ausztriában szeretné kipróbálni a vadvízi evezést, ezt a nevet kell feljegyeznie. Persze, bármerre indulnátok raftingolni, a gyönyörű környezet garantált, és a hétvége mindig többről szól, mint a lapátolás egy hegyi folyón.
Mi pénteken érkeztünk, és még aznap belefért egy kis montizás a szállás fölötti dombon, illetve egy rövidebb kirándulás is.
Szombaton reggel pedig már ott ültünk a kis raftban, a két srác az evezős, én a kormányos szerepében. Beszólásokat megelőzendő pontosítanám, hogy a kormányos kezében is ugyanolyan lapát van, mint a többiekében, és legalább annyit dolgozik is vele. Bár egymás munkájának mennyiségéről és minőségéről esett azért szó a hajóban, amikor nem úgy és nem oda érkeztünk egy-egy zúgó után (vagy éppen előtt), ahogy azt a túravezető elképzelte. Ilyenkor a kormányos kritikus szavakkal illette az evezősöket a munka mennyiségét illetően, az evezősök pedig annak minőségét kifogásolták. Mint mondtam, az extrém programok közelebb hozzák a generációkat…
A teljes cikk az Outdoor Kid 2016/1. lapszámában olvasható. A magazint – egy évre – akár ettől a lapszámtól is megrendelheted!