Nem kifogás a gyerek!
Tavasszal pályázatot hirdettünk, az alábbi írás is erre érkezett. Végül nem ez a cikk nyert, de a mondanivalóját fontosnak tartottuk, így a szerzővel egyeztetve közzétesszük. Tényleg egyetértünk vele: kifogás keresése helyett egyszerűen induljunk útnak a gyerekkel. Legyen az túra vagy futás, jó vagy rossz idő, kisebb vagy nagyobb gyerek.
Nem kifogás a gyerek, a baba sem, mi mindig sportolunk, kirándulunk
Mindig is sportos nő voltam, a férjemmel egy airsoft lövészeten ismerkedtem meg, sokat túráztunk, én futottam (félmaraton, maraton). Amikor az első gyermekünk megérkezett, nyilván volt egy kis lassítás, szünetek, 1-2 évig csak babakocsis futás volt az edzésnaplónk jó részének tartalma, de Máté két és fél éves korától már rendszeresen túráztunk is.
Két és fél évesen a Pilisben egy hét alatt 50 kilométert gyalogolt velünk, három és fél évesen már több mint 65 kilométert, és a napi legnagyobb táv 10-11 km volt. Ötéves korára már családi futóversenyeken, túrákon is indult velem/velünk. Majd jött a tesó, aki csak öt hónapos volt, mikor (újra) elkezdtük a babakocsis futó edzéseinket.
Laurával közel egy év alatt 1400 kilométert futottunk babakocsival, számos versenyen is részt vettünk (NATO Futás, NN Family Run, Vivicitta, Óbudai Futógála stb.). Máté szintén vagy futott mellettünk, vagy kerékpárral kísért. Egyre többet, és gyakrabban, miközben elkezdett karate edzéseket is venni, és néhány hét után kiderült, annyira jól megy neki, annyira neki való, hogy heti 4 edzésre jár már közel egy éve.
Laura még csak hat hónapos volt, de már rendszeresen túrázott velünk, háti hordozóban (kendő vagy csatos hordozó) a Szemlőhegyi barlang és környékén, a Gellért-hegyen, a János-hegyen, a Sas-hegyen és sokszor járunk fel az Árpád-kilátóhoz is. Az Óbudai Teljesítménytúra családi távját kétszer teljesítettük az elmúlt egy évben. Egy idő után már távolabb a várostól is merészkedtünk, Badacsony, Tata, Veszprém, Pécs. Télen sport tevékenységünket, a kerületi ingyenes pályáknak köszönhetően korcsolyázással is kiegészítettük. Laura 15 hónaposan kétélű korcsolyával és csúszkakerettel már próbálkozott a jégen. Vagy én – nagyon „bátorként” – hátamon a babával korcsolyáztam.
Levegőn
A legjobb az egészben a friss levegő, a természet, a közös program és kikapcsolódás mellett, a sok összegyűjtött edzésóra és kilométer, amelyet az edzesonline.hu felületen rögzítünk. Máténak is saját profilt nyitottam, és el sem tudta képzelni, hogy tényelg ilyen sok összegyűlhet, hogy a befektetett idő és energia csak számokban ilyen látványos. Emellett családi éremfalunkon ott sorakoznak a futásért, teljesítménytúrákért járó emlékérmek és kitűzők is. Ez jó érzéssel, és büszkeséggel tölt el mindannyiunkat. A legnagyobb élménybeszámoló nem maga egy túra, vagy annak egy részlete, hanem ha valakinek megmutathatjuk az élményeink sorát ábrázóló éremfalat.
Legutóbb néhány napja voltunk az Árpád-kilátónál, más családokkal együtt. A közösségi háló gyors információáramlást tesz lehetővé, bizonyos csoportokban az élethelyzet változásával új ismeretségekre, tapasztalatokra lehet szert tenni. A batyus túra mamik és papik facebook csoport például így hozott össze minket olyan családokkal, akiknek hasonló korú gyermekei vannak, s így a közös kirándulás mellett a közös témák is adottabbak. Bevallom a sportolás, mint hobbi mellett a társas érintkezést is nagyon fontos dolognak tartom. A szociális életemet is kedvezően befolyásolták a gyerekek. Egyáltalán nem éreztem úgy, hogy be vagyok zárva, hogy mindent a polcra kell tegyek, hogy „csak” anya legyek. Sőt anyaként lehet kipróbálni a hordozós tornákat és rendszeresen jártam is Maminbaba, Kangatraining, illetve Aktívmami Fitness órákra.
Természetesen jó logisztikát, gondos tervezést, reális távokat figyelembe véve, de kisbabával, több gyerekkel, még rosszabb idő esetén is el lehet indulni kirándulni, sportolni. Egyik legemlékezetesebb erre utaló példánk a Margit-szigeti District Battle Run, zuhogó esőben babakocsival futni egy szigetkört. Nincs rossz idő, csak rossz ruházat alapon indultam neki, és igaz, a baba a bepárásodott esővédőt nem annyira díjazta, azért jó érzés volt, hogy megcsináltuk, és gazdagodtunk egy boost my district Adidas polóval is. Nincs legjobb hely, legjobb idő, legrosszabb út, bár félelemérzet nélkül sem úsztuk meg ezeket a túrákat, sporteseményeket.
Nem árt az óvatosság
Hátibabával az ember nagyon óvatos kell legyen, más az egyensúly, a terhelés, és egy csúszósabb szakasz, vagy egy szűkké váló terepviszony meglehetősen rossz benyomásokat hagyhat. A Holdvilág-árokban tapasztaltam meg ezt először, hiszen az utolsó 30-40 métert a csúcsra sajnos nem tudtam megtenni hátamon egy alvó csecsemővel. Nagyon veszélyesnek ítéltem meg az útszakaszt, és nem is tévedtem, akik lefele jöttek, többen megcsúsztak, elestek. Amit a kirándulóhelyekben és túraútvonalakon még szempontként figyelembe szoktunk venni, hogy jó ha van játszótér vagy a gyerekek szabadon engedésére elegendő, biztonságos tér, illetve nagyon megdobja a túra hangulatát egy kis sütögetés. A kiépített tűzrakó-helyekre rendszeresen szervezünk más családokkal együtt szalonnasütős, beszélgetős kirándulást, amelynek nagy sikere van nem csak a gyerekek, de a felnőttek körében is.
Mivel airsoft (lövészet) a hobbink, és én hadtudományi tanulmányokat folytatok, sok túlélős műsort nézünk, és érdeklődünk e témák iránt is. Ebbe a tűzrakás fortélyai, a hátizsák összekészítése, a felszerelés karbantartása, bizonyos felszerelési tárgyak kiválasztása, beszerzése is hozzá tartozik, amelyet kis kortól próbálunk meg átadni fiúnknak is (lányunk még kicsi hozzá). Lehetséges, hogy hétköznapi túrához felesleges felszerelési tárgyak is lehetnek nálunk, ugyanakkor néha szembesülhetünk azzal, hogy igenis egy kis elsősegély doboz, egy túlélő takaró, egy jó multitool igen hasznos lehet akár egy családi kirándulás alkalmával is.
Szabadság, felügyelettel
A megfelelő ruházat, cipő, védőfelszerelés megismertetése a gyerekekkel szintén praktikus és hasznos véleményünk szerint. Nem kell nagyon drága dolgokra gondolni, példának okáért egy síp jó szolgálatot tehet gyereknek és felnőttnek egyaránt, ha a többiektől leszakadva baleset éri. De a GPS és a PMR rádió használatára is tanítjuk a fiunkat. Kis korától tudja használni a kerékpárjára szerelt „walkie-talkie”-t, így ha egy kanyarban eltűnik, rá tudok kérdezni, minden rendben van-e. Ebben a megfelelő szabadság, a saját maga kipróbálása, de a biztonságra törekvés is benne van. Ugyanakkor játékos, szórakoztató formában sajátíthat el, akár életmentő fogásokat, eszközök használatát.
A gyufa, kés és más veszélyes tárgyak sem voltak tabu témák a gyerekeink előtt, de nyilvánvalóan felügyelet mellett tanítottuk használatukat. A dolgok fizikáját, kémiáját, biológiáját is gyakran nézzük ismeretterjesztő csatornákon, és magyarázzuk el azt akár élőben egy-egy túra során. Ez lehet, a mi kicsit egyedi szemléletmódunk, amit elsőként akár paranoidnak is szoktak titulálni, szerintünk pedig nem az.
A gyerek tehát nem kifogás, igenis sportolni, kirándulni lehet és kell is gyerekekkel, reméljük erre a jövőben is lesz lehetőségünk. Köszönjük azoknak az önkormányzatoknak, szervezeteknek, akik ezekre hangsúlyt fektetnek.
Szöveg és kép: Varga Csilla