Családi downhill a Bringarénában

Természetesen nem az igazi downhill – azaz a „fekete” – pályákon zúgtunk le, hanem arra voltunk kíváncsiak, hogy mit nyújthat egy családnak az eplényi Bringaréna. Nyáron, mert a téli arcát, azaz a Síarénát már nem kell bemutatni a nagyérdeműnek, hiszen talán a legismertebb a hazai síközpontok közül.

A szezonváltásnak ez a módja is a magasabb hegyekkel (na jó, egyáltalán hegyekkel) rendelkező országokból gyűrűzött be hozzánk, ahogy régebben a hóágyúk és sífelvonók is. A hatalmas fejlesztések korábban a téli szezonra koncentráltak, míg nyáron üresek voltak a felvonók által kiszolgált lejtők. Egy évtizeddel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy ha nyáron látogattunk valamelyik osztrák síparadicsomba, akkor – a gleccsereket kivéve, persze – jellemzően a hét egy vagy két napján üzemelt egyik felvonó, amivel feljutottunk a hegytetőre, majd túrázhattunk egyet a gerincen, illetve vissza a völgybe.

A fejlesztések gyorsabb megtérülését, illetve a nyári turizmus fellendítését célzó törekvések alaposan megváltoztatták a képet. A síelni induló magyarok körében is közkedvelt Semmering nyári bevételei már jó ideje vetekednek a téliekkel a downhill-pályák kialakításának köszönhetően, és ha downhill és Ausztria, akkor Leogangot is meg kell említeni. Kiváló családi bringás pályák találhatók mindkét hegyen, volt szerencsénk kipróbálni őket, csak ajánlani tudjuk, tényleg nagy élmény. Egyúttal ezúton is arra kérnénk bátor honfitársainkat, hogy ésszel menjenek a lejtőknek, ahogy télen, úgy nyáron is. Nyilván nem a jól síelőkre vagy a profi downhill-versenyzőinkre gondolok, hanem azokra, akik meg akarják mutatni a hegynek (vagy a gyerekeiknek), hogy ki az úr.

Szerencsére most már a bringás lejtőzésért (és sajnos az említett magatartással való találkozásért) sem kell feltétlenül külföldre utaznunk, az itthoni lehetőségek terén megint csak Eplény az úttörő. Télen nem csak az imponáló hóágyúarzenált és a gőzgombócot is kínáló hüttét találjuk itt, hanem Magyarország első – és egyelőre egyetlen – négyüléses sífelvonóját is. Így talán nem is annyira meglepő, hogy nyáron bringaszállító kerül a libegőre, mint ahogy az sem, hogy mi is kipróbáltuk a Bringaréna szolgáltatásait.

Bizony, a bringa is utazik! 🙂

A többes szám ezúttal nem szerkesztőségi, hanem családi vonatkozású, és kisebbik fiamat valamint jómagamat takarja. Bár a két dolog nem független egymástól nyilván, hiszen végtére is aktív családoknak szóló magazint készítünk.

Indulás előtt természetesen tanulmányoztuk a térképet, tudtuk, hogy vannak kék, piros és fekete pályák, érkezésünkkor mégis a zöld taglózott le. Rengeteg zöld, madárdallal dúsítva. Rájöttünk, hogy eddig csak télen voltunk, illetve ősszel is többször, a hagyományos sípálya-takarításon. Ezeket is szívesen ajánlottuk figyelmetekbe, de ami a nyarat illeti… mindenki Eplénybe! Tényleg. Bringázás nélkül is klassz napot lehet eltölteni itt a családdal, van libegő, kilátó, a kettő között remek túralehetőségek, végül de nem utolsósorban a hütte, de legalább a Kemencés Büfé.

A kék pályák tényleg laza családi gurulást jelentenek

Nem vittünk magunkkal bicikliket, kivételesen nem a felkészületlenség miatt, ellenkezőleg. Tudtuk, hogy remek kerékpárkölcsönző van a helyszínen, és a megújult kínálatot is ki akartuk próbálni. Az árazás és a bringák minősége (pontosabban képességei) között igen szoros az összefüggés, tehát a családi programra érkezőknek a legmagasabb árszinttel nem kell számolniuk. Aki valódi downhill-élményt keres, annak igen, de a választás tényleg ne bátor döntés legyen, hanem a valós tudásra alapozott, hiszen a fekete pályán nem csak a bringa képességei számítanak.

Alig indultunk el a felvonóval, sajnos remek példát is láttunk fentiekre. A legmeredekebb részen jöttek le ketten – ránézésre apa és kamaszkoron túli fia –, sima bringás sisakban, védőfelszerelés nélkül! És, hogy nem csak a felszerelés hiányzott, az hamar ki is derült, először a srác bukott, majd az apa esett hatalmasat néhány kanyarral fentebb. A biciklije több métert bucskázott lefele a hegyoldalon. Szerencsére mindketten felkeltek, és szerencsére mindketten csak tolták utána a bringát. Látszólag és remélhetőleg nem sérültek komolyabban, azaz kíméletesen tanította őket a hegy.

Minden lejtőzés után felvonózás. Pazar!

Felvonónként egy bringát lehet szállítani, azaz a család vagy külön libegőzik vagy a kerékpárok utaznak önállóan és az utolsóval megy mindenki. Aggódni nem kell, a hegyállomáson figyelik és leveszik a bicikliket. A kezelőszemélyzet természetesen segítőkész itt is, ott is.

Végül úgy alakult, hogy csak pár órát tudtunk Eplényben tölteni. Ez (a kölcsönzőben és a jégkrémezéssel töltött időt leszámítva) két kék és egy piros pályán való egyszeri végiggurulásra volt elég, no meg a felismerésre, hogy tényleg egész napra érdemes jönni.

A kék pályák inkább erdei utakat és jellemzően tényleg laza gurulást jelentenek, mindössze a tetőn van egy rövid meredekebb szakasz, de az is legfeljebb első alkalommal okoz izgalmat, a második körnél már nem. Az élmény viszont nem lesz kevesebb a pályák megismerésével, sőt. Érdemes figyelni a jelzéseket, nekünk rögtön sikerült megtalálni a falut. Túl sokat nem kellett visszatekerni, tudtuk, hogy hol vétettük el. Az eltévedés viszont nem csak időveszteséget és plusz energiabedobást jelent, hanem olyan helyeken való bringázást, ahol elvileg tilos. Szóval figyeljetek, éljünk békében az erdővel és az erdészettel. Ez a Bringaréna üzemeltetőinek kérése is egyben.

A könnyebbik piros pályán… hát ez sem downhill

Mint általában, most is betartottuk a fokozatosságot, azaz a kék (1-es és 2-es) pályák felfedezése után jöhetett a piros. A sorrendből is adódóan a piros 1-es. Komoly lejtők itt sem voltak, igazából csak abban különbözött a kékektől, hogy nem erdei utakon, hanem ösvényeken, csapásokon vezetett inkább, azaz keskenyebb és kanyargósabb volt, de simán bevállalható bárkinek, aki tud bringázni.

A piros 2-esre és 3-asra a felvonóból is rálátni, kicsit izgalmasabbnak tűnnek, legközelebb őket is meglátogatjuk. Mert biztos, hogy lesz legközelebb, és az is, hogy akkor az egész napot itt töltjük.

Jó szívvel ajánljuk figyelmetekbe az eplényi libegőzést/túrázást és a Bringarénát, tényleg remek családi program. Budapestről is be lehet tervezni egy eplényi napot, no meg a balatoni nyaralást is fel lehet dobni néhány aktív órával a Bakonyban.

A pályákról, kölcsönzésről és sok minden másról infók a Bringaréna oldalán: bringarena.com