Mazda CX-5 – elfogultságot okoz
Bevallom, hogy nagyon bejön a gép, és ez már az előző generációs CX-5-nél is így volt. Persze, csak jó tapasztalataim voltak vele (velük), de ez még önmagában nem lenne magyarázat az objektivitás elvesztésére. Nem értem.
Szimpatikus gép a Mazda CX-5
Kodo
A Mazdánál persze értették, a pr-os kolléganő egyből rávágta a megfejtést: Kodo! Rendben, én készséggel elhiszem. A Kodo szerintük nem csak a dizájn, ami alapvetően megkülönbözteti a Mazdákat a versenytársaktól – még a szabadidőautók uniformizálódó szegmensében is –, hanem abban is szerepe van, hogy jobban érezd magad az autóban, anélkül, hogy értenéd az okát. Ez a tünet mindenesetre stimmelt, így nem kerestem tovább a magyarázatot.
Egyébként is mondták már, hogy többet kellene spirituális dolgokkal foglalkoznom, aztán meg itt van a nyugati világ és a keleti szemlélet ellentéte. Az amerikai gyorsétterem láncnál komoly kutatásokat folytatnak, hogy ne legyen otthonos a hely, hanem mihamarabb távozz, hogy leülhessen a következő. A Mazdánál meg azon dolgoznak, hogy minél jobban érezd magad az autójukban, és ne akarj kiszállni.
Én mindkét filozófia (vagy mi) előtt megemelem a sisakom, nálam mindkét irányzat nyert. Előbbi annyira, hogy nem is nagyon nyitom rájuk az ajtót, a Mazda CX-5-ben pedig első pillanattól otthon éreztem magam.
Tudom, persze, nagyon jól is néz ki. Kodo-dizájn meg minden. Leginkább az elképesztő Mazda-piros. Hogy mi? Soul piros. Soul, azaz lélek. Na ugye.
De szürkében (ezüstben?) is nagyon ott van. Tényleg pofás (és nem távol-keleti egyenpofás) járgány, na.
A Mazda CX-5
Vezetni pedig pazar. Oké, az erősebbik dízelmotor hajtotta a tesztelt darabot, megfelelő nyomatékkal, összkerékhajtással, feszes futóművel és jól dolgozó automata váltóval… Komolyan úgy éreztem, hogy nem csak nekem okoz örömöt végigfűzni a gépet a szlovéniai szerpentineken, hanem az autónak is.
Nevethettek, de volt, hogy ő tekerte a kormányt, és beszélt is hozzám. Bár ezek nem annyira spirituális dolgok, hanem a sávtartó automatika beavatkozása, illetve a hangjelzéssel megjelenő figyelmeztető üzenet, hogy fogjam meg a kormányt, ha mindkét kezemmel elengedtem. Ennél kevésbé hátborzongató extrákkal is természetesen tele van, tulajdonképpen minden vezetést támogató rendszer fellelhető benne, ami szintidőn belül eszembe jut.
Bár nem vagyok nagy rajongója a fedélzeten tolongó ilyen-olyan asszisztenseknek, amik már szinte helyettem vezetik az autót, az tény, hogy egy hosszú, fárasztóbb vezetés alatt bizony jól jön némelyik, és az sem baj, ha a technika is résen van, amikor a sofőr figyelme megoszlik az út, és a hátsó ülésen harcoló gyerekei között.
Profilból is jól néz ki
A Mazda CX-5 ugyanis éppen az a méretű autó, amivel nyugodtan el tud indulni egy négytagú család például síelni (összkerékhajtás pipa) vagy más hosszabb útra. Négy ember tényleg kényelmesen utazhat benne, és a csomagoknak is van hely bőven, kívülről nem is látszik, hogy ennyire tágas. Csak az látszik, hogy jól néz ki. Tudom. Kodo-dizájn.
