Természetközeli gyerekek – egészségesebb felnőttek
Azok a gyerekek, akik sok időt töltenek a természetben, boldogabb és egészségesebb felnőttek lesznek. Úgy tűnik, hogy ez teljesen egyértelmű – hétről és hétre újabb és újabb tanulmányok születnek, amelyek azt elemzik, hogy a természetben eltöltött idő javítja az egészségünket, mind mentálisan, mind fizikálisan.
Természetkedvelőként ezt mi ösztönösen tudjuk, de mindig jó, amikor ugyanezt megerősítik a tudomány oldaláról is. Nemrég a dán Aarhusi Egyetem kutatói publikáltak egy újabb tanulmányt a kintlét/jó egészség kapcsolatáról, amely az eddigi legegyértelműbb bizonyíték. A természetben sétálni, a fák susogását hallgatni, a szelet érezni az arcunkon, az esőt a hátunkon, a napfényt a bőrünkön, ezek azok a dolgok, amiben ha minél többször van részünk gyerekként, annál boldogabb felnőttekké válunk. Ahogy ezt a tanulmány bebizonyította.
1985-től 2013 –ig a kutatók egymillió dán lakostól gyűjtöttek adatokat. Minden tényezőt figyelembe vettek az anyagi jóléttől a végzettségig, a családok mentális betegségeinek történetét, és azt is, hogy mennyire zöld lakókörnyezetben nőttek fel a vizsgált személyek. Mivel nagyon sok adatuk volt, amivel dolgoztak, a kutatók képesek voltak a társadalmi és környezeti tényezőket vizsgálni és elemezni – lásd pl. azok a gyerekek, akik nagyobb jómódban éltek, valószínűleg több lehetőséget kaptak a természetben való léthez.
Zöld környezetben
Megvizsgálva ezeket a tényezőket a kutatók arra a következtésre jutottak, hogy azok a gyerekek, akiket zöld környezet vesz körül, miközben felnőnek, 55%-kal kevesebb eséllyel betegszenek meg felnőttként mentális betegségekben. Még fontosabb ennél, hogy minél több időt töltenek a gyerekek a természetben, annál jobb lesz a mentális egészségük felnőtt korban.
A kutatóknak lehetőségük volt műholdas adatokat is megvizsgálni azzal kapcsolatban, hogy a vizsgált személyeket mennyire zöld környezet veszi körül. Így könnyen kimutatható volt, hogy azok a gyerekek, akik jól láthatóan, érzékelhetően zöld környezetben nőttek fel, jobb felnőttkori mentális egészséggel rendelkeztek. A vadon, a közparkok, de még a városi zöld terek is ilyen hatással voltak, különbség nem akadt. Ezek a tények nagy jelentőséggel bírnak a jövő városainak térkialakítási tervezésében.
Egyre nő a bizonyító ereje annak, hogy a természetes környezet nagyobb hatással van a mentális egészségre, mint azt korábban hitték. A zöld terek épp annyira jelentős tényezőnek bizonyultak, mint más, a mentális egészséget befolyásoló faktorok: a családban előforduló mentális betegségek, vagy a társadalmi-gazdasági státusz. (Kristine Engemann, a vizsgálat vezetője)
Azt azonban nem tudja kimutatni a tanulmány, hogy miért alakult ez így. Vajon csak a fák és a zöld növényzet közelsége okozza? Vagy valószínű, hogy azok a gyerekek, akiknek több lehetőségük volt természetes közegben nevelkedni, többet voltak kint, többet mozogtak? Talán mindezt közösségben tették, amely erős szociális kötődéseket alakított ki, és ezeket vitték tovább felnőttkorukba? Talán a természetben töltött idő önbizalmat, rugalmasságot és türelmet alakított ki bennük? Vagy ez valami olyasmi, hogy a természet úgy befolyásol minket, amit egy tudományos vizsgálat nem is tud kimutatni?
Egészségesebb felnőttek
Az orvosok gyakran erdei sétát írnak fel krónikus fizikai betegségekkel küzdőknek. Mountainbike-os csoportok segítenek mentálisan beteg emberek gyógyulásában. A szörfözés egy reális segítség azoknak a veteránoknak, akik poszt-traumás és fizikális problémákkal küzdenek. Ebből adódóan nem túl meglepő, hogy természetes környezetben felnőni milyen óriási egészség-előnyt jelent.
Talán egyszerűen csak kapcsolódni kellene újra a természetességhez. Ez az az érzés, amit akkor érzünk, amikor kempingezünk. Ezt érezzük a tenger közepén. Amikor megmászunk egy hegycsúcsot, vagy amikor egy tó partján lazulunk.
Ha egy új gyógyszerről vagy terápiáról beszélnénk, amelynek ekkora hatása van, akkor az óriási hír lenne. Összefoglalva: ezek az eredmények is mind azt mutatják, ha gyerekként sokat vagyunk a természetben, akkor az felnőttkori egészségünkre is jó hatással lesz. (Kelly Lambert, a Richmond Egyetem idegrendszeri tudósa)
Fordította: Góczán Bettina
Forrás: www.adventure-journal.com